Magyarország gasztronómiája

Sziasztok!!
Hát végre elérkeztünk Magyarország gasztronómiájához is. Az alábbiakban szó lesz a konyhánk jellemzőiről, történelméről és persze hazánk ételeiről is. De mind ezek után még szót ejtünk Gundel Károlyról, Magyarország borairól és a pálinkáról is.

A magyar konyhát főként a bőséges, húsos ételek jellemzik. Nagyon sok ételünk alá készítünk Pörkölt alapot, ami sertészsírból, felkockázott hagymából és pirospaprikából készül. Sokszor használunk rántást és habarást az ételeink készítésénél. A Duna és Tisza környékén népszerűek a halételek, azok közül is a leghíresebb a halászlé, ami Magyarország egyik ikonikus ételének számít. Mind ezek mellett népszerűek a túrós és tejfölös ételek is.

 

A magyar konyha kialakulása

 
A magyar konyha hosszú fejlődésen ment keresztül, és több esemény és történelmi korszak is befolyásolta. Mi most a konyhánk történelmét 5 korszakra fogjuk fel osztani és röviden jellemezzük mindegyik korszakot.
 
Na de akkor kezdjük is. 🙂
 
1. Honfoglalás időszaka
 
A magyar konyha eleinte, a honfoglalás idején fejlettnek számított. A húsok mellett zöldségeket és gyümölcsöket is fogyasztottunk. Már ekkor használtunk fűszernövényeket és mézet is az ételeink ízesítéshez. Az utolsó dolog amit még fontos megemlíteni az, az hogy már ezekben az időkben is fém edényeket használtunk a főzéshez, ami akkoriban egy újfajta technológiának számított.
 
2. Szent István korszaka
 
Ebben a korszakban elkezdett fejlődni a gasztronómiánk, ugyanis megismerkedtünk a szláv konyhával, így új alapanyagokat kezdtünk el használni, ilyen volt a káposzta, köles, zab, borsó és a torma is. Ebben az időben alakult ki a konyha mint helység és a szakácsmesterség is hazánkban.
 
3. Mátyás király korszaka
 
Mátyás király felesége Beatrix Olaszországból származott, így ő volt az aki olasz szakácsokat hozott Magyarországra és, így megismertetett minket az olasz konyhával. Ebben az időben is bővült a gasztronómiánk, ugyanis új alapanyagokat kezdtünk el használni, mint például a halakat, hagymát, gesztenyét, pulykát, tésztákat és sajtokat. Feltételezhetően a túrós csusza is ebben az időben alakult ki.
 
4. Török megszállás korszaka
 
Talán ez a korszak befolyásolta a legjobban a gasztronómiánkat. Ebben a korszakban a húsok közül szinte csak sertéshúst fogyaszthattunk, mivel ez volt az egyetlen olyan hús fajta, amit a törökök nem ehettek meg, és így nem is vették el tőlünk. De a sertésen kívül minden más állatot elvettek, így rá kényszerültünk, hogy sertéshúst fogyasszunk.
 
Ekkor kezdtük el használni paradicsomot, padlizsánt és mákot. Az ételek közül pedig elkezdtük készíteni a galuskát, édességeket, török mézet és töltött káposztát is, aminek röviden elmesélem a történetét.
 
A töltött káposztának az a története, hogy egy török étel mintájára készült, annyi különbséggel, hogy szőlő levél helyett káposzta levélbe lett betekerve. Akkoriban nem volt elegendő szőlő tőke, ahhoz, hogy szőlőlevéllel lehessen készíteni, így káposzta levéllel készítették. Az érdekessége ennek az ételnek az, hogy minden olyan országban ismerik és valamilyen formában készítik, ahol egykoron török uralom volt.
 
Még egy dolog, amit ebben a korszakban meg kell említeni, az az, hogy ebben az időben fedezték fel Amerikát és ennek köszönhetően mi is megismerkedtünk a burgonyával, a tökkel, a kukoricával, a vaníliával és a ananásszal is.
 
5. Habsburg korszak
 
A törökök után jöttek a Habsburgok, ebben a korszakban kezdtünk el már több fogást enni, lisztes rántást készíteni. Főzelékeket és omlettet készíttetünk, használni kezdtük a majonézt, a sonkát és a zselatint is. Ebben az időben alakult ki a Gulyás, ami Magyarország egyik nemzeti ételévé vált és eredetileg még szürke marhából készítették.

Gundel Károly

 
Gundel Károly Budapesten született és itt is halt meg nem sokkal az 56-os forradalom után. Magyarország történelmében talán Gundel Károly volt a leghíresebb vendéglátós és talán a legjelentősebb is. Azt lehet mondani, hogy olyan volt ő nekünk mint a franciáknak Paul Bocuse.
 
Magyarországon kívül még Svájcban, Franciaországban, Németországban és Angliában is tanult. 1910-ben alapította meg az első éttermét, amit sajnos 1949-ben el is vettek tőle, de a családja 1989 után vissza szerezte, de ezt sajnos már ő nem élhette meg. Magyarország egyik legszínvonalasabb vendéglátós főiskolája a Gundel Károly főiskola, ami Budapesten található.
0d619973330c1f3ba2b33ad9868342a0.jpg
Neki köszönhetően tudott a magyar konyha betörni a nemzetközi gasztronómiába. Több könyvet is kiadott, mint például a: A vendéglátás művészete
Kis magyar szakácskönyv
A vendéglátás mestersége
 
Sokat finomított és változtatott a magyar konyhán. Ő volt az aki, népszerűsítette a híres Gundel palacsintát, amit először Márai Sándor költőnk felesége készített és annyira megtetszett ez az étel Gundelnak, hogy Márai palacsintaként elkezdte kínálni az éttermében, de miután Márai Sándor és a családja emigrált elkezdték Gundel palacsintának nevezni, és már ilyen néven vált ismertté.
c2a8c6782aa819785946e5844429d947.jpg

Magyar konyha ételei

Na most már, hogy jellemeztük a magyar konyhát, elmeséltük a történelmét és bemutattuk hazánk egyik leghíresebb vendéglátósát, kezdjünk is bele hát azokba az ételekbe, amik jellemzik hazánkat. De előre szeretném elmondani, hogy csak a leghíresebb ételekről lesz szó, mivel Magyarország nagyon sok hagyományos és jellegzetes étellel rendelkezik, így nehéz is lenne mindent felsorolni.
Na de akkor vágjunk is bele. 🙂
 

Levesek

Halászlé
 
A 19. században alakult ki ez az étel. A hagyományos halászlét bográcsban készítik és állítólag a jó minőségű paprika, a sok hagyma és persze a kiváló minőségű hal a titka, a legideálisabb halfajta az étel elkészítéséhez a ponty, de lehet más fajta halat is bele tenni, de már csak mint kiegészítést. 3 fő csoportra tudjuk felosztani a halászleveket, az alapján, hogy hogyan készítik, ilyen a dunai halászlé, a tiszai halászlé és a balatoni halászlé, de persze minden településen egy kicsit másképp készítik.
6d94d570781e24b6707a5edb003c4790.jpg
Palócleves
 
Maga az étel könnyebb és savanykásabb, mint a gulyásleves. A pontos keletkezése nem ismert. Több legenda is szól arról, hogy hogyan keletkezhetett. Az egyik legenda szerint Gundel János (Gundel Károly édesapja) alkotta meg Mikszáth Kálmán születésnapjára és azért kapta a palóc nevet, mert Mikszáth volt a legnagyobb palóc.
5f596741016f3e03764e8a46b6dab18a.jpg
Jókai bableves
 
Egy legenda szerint, mikor Jókai Mór Balatonfüreden járt és betért egy vendéglőbe, saját ízlésének megfelelő bablevest kért, ami nagy szemű babbal és malackörömmel készült, és állítólag azért kérte így, mert otthon a felesége és az édesanyja is mindig így készítette. De egy másik legenda éppen azt mondja, hogy valójában abban a vendéglőben már úgy készítették a bablevest és ott szerette meg Jókai ezt a fajta bableves,t és ezután a felesége is így készítette neki. De mára már teljesen átalakult a Jókai bableves receptje, oly annyira, hogy a költő már rá se ismerne, mivel sok új alapanyaggal kibővítették az évtizedek alatt.
73d418660c0f42814a3ed08659148d17.jpg

Főételek

Gulyás
 
Maga a Gulyás a 17-18. században alakult ki, de csak a 18. század végére vált belőle a magyarok nemzeti étele. Eleinte, szürke marhából készítették és kenyérrel fogyasztották, de viszont ekkor, még nem használtak se krumpli se paprikát az elkészítéséhez, ezeket csak később kezdték el használni. Ezt az ételt a hortobágyi szürke marha pásztorok alkották meg, akik saját maguknak főztek, mikor kint voltak a legelőkön.
 
Később, ahogy terjedt ennek az ételnek a receptje, elkezdték különböző húsokból is készíteni és eljutott a nemesek asztalára is és így vált belőle a mi nemzeti ételünk. Ma már több fajtáját is ismerjük a gulyásnak, ilyen például a Bográcsgulyás, az Alföldi gulyás, a Babgulyás, a Szegedi gulyás és még sok más.
132152e1b56929a809f6959018a7d209.jpg
Pörkölt
 
A pörkölt lényegében a magyar konyha alapja és szerintem a magyarok egyik legkedveltebb étele is egyben. Csakúgy mint a gulyás, a pörkölt is az Alföldön született és hasonló képen is készítik. A pörkölt készítéséhez úgy nevezett pörkölt alapot kell készítenünk, ami sok magyar ételre jellemző. A pörkölt alap sertészsírból, hagymából és pirospaprikából készül.
 
A pörköltnek is van több fajtája, ezeket az alapján osszuk fel, hogy milyen húst használunk az elkészítésükhöz. A legnépszerűbb fajtája a sertés és a marhapörkölt, de emellett készíteni szoktak még bárány, nyúl és vadhúsból készült pörkölteket is.
fcba9a87814740c508b9ad69768004fe.jpg
Töltött káposzta
 
Egy igen népszerű magyar ételnek számít, ami valójában nem magyar hanem török eredetű. A története röviden annyi, hogy a törököknek volt egy hasonló ételük, ami szőlőlevélbe tekertek be és ezt az ételt akarták itt is elkészíteni, csak mivel nem volt elegendő szőlőlevél, ezért káposzta leveleket használtak. Több európai országban is megtalálható ez az étel, de a legnépszerűbb Magyarországon és a Balkán-félsziget országaiban. Érdekes, hogy Erdélyben takartnak nevezik, míg az Alföldön szárma-nak, amely megnevezés hasonlít az étel török megfelelőjére, a sarmas-ra.
84a78e5aec25ab904b6fc7ad3fbfea7b.jpg
Lángos
 
Magyarország egyik legjellegzetesebb utcai gyors ételének számít. Egy időben keletkezhetett a kenyérrel, hisz a lángos abból a kenyér tésztából készülhetett, ami a kenyér kelesztésére szolgáló tál falára tapadt. Manapság a lángos igen nagy népszerűségnek örvend, mivel már a világ számos pontján található lángosozó, na és persze nagyon sok külföldi turista megszereti a lángost, amikor a Balaton partjára jön nyaralni. 🙂 Több fajtája van, mint például a töltött lángos és persze szinte már bármilyen feltétet tehetünk a lángosra és bármilyen kombinációban.
e5961882c9020d8cbed0ff59af4d59c3.jpg

Desszertek

Somlói galuska
 
Magyarország egyik ikonikus süteménye és az ország teljes területén készítik. A története az 1950-es években kezdődött, még pedig a Gundel étteremben. Az étterem akkori főpincérétől származott a recept, de Szőcs József Béla mestercukrász volt az, aki elkészítette ezt a süteményt és 1958-ban a brüsszeli világkiállításon bemutatta, ahol nagy sikert aratott.
 
A sütemény nevét is a cukrászmester találta ki, aki a Somlyó nevű dombról nevezte el, amelynek a lábánál élt évtizedeken keresztül és később a cukrászdáját is itt nyitotta meg. A Somlyó galuskából úgy lett Somlói galuska, hogy amikor Brüsszelben díjat nyert ez a sütemény, akkor véletlenül lehagyták az ipszilont és ezért, így került be a gasztronómiába.
 
Érdekesség, hogy 2010-ben a Somlói galuska lett Magyarország kedvenc süteménye. 2017. május 27-én pedig elkészítették az eddigi legnagyobb méretű Somlói galuskát, ami hét és fél négyzetméter nagyságú volt.
44d51ebdca61e9f33766bee06bf964fa.jpg
Rigójancsi
 
Aki szereti a csokoládét, annak egy tökéletes választás lenne ez a hagyományos magyar édesség. Általában kocka alakú, két réteg csokoládé tészta alkotja, ami között egy réteg tejszínhabos csokoládékrém van.
 
A nevét a híres magyar prímásról Rigó Jancsiról kapta, aki 1896-ban találkozott Clara-val, akit sikerült elcsábítania, a belga hercegtől.
d3bda653bae940024abdceb8c675ad2e.jpg
Dobostorta
 
A dobostortát, a pesti cukrászmester Dobos C. József alkotta meg. A célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, ami akár kevés hűtés mellett is fogyasztható és finom marad. A tortát először 1884-ben készítette el és 1885-ben mutatta be a Budapesti Országos Általános kiállításon, ahol a királyi pár is megkóstolta, ezután pedig elkezdett egész Európa szerte terjedni a Dobostorta receptje és végül Európa szerte népszerű lett.
cf9905b19be4c429ba1b65d363eb7a2b.jpg
Bejgli
A Bejgli talán az-az édesség, ami nélkül a karácsony elmaradhatatlan Magyarországon. Hagyományosan dióval vagy mákkal készítik, a hagyomány szerint a diót a rontás ellen kell bele tenni, a mák pedig bőséget hoz a családnak. Maga a bejgli Sziléziából, vagyis a mai Lengyelország területéről származik. Eredetileg patkó formája volt és az osztrákoknak köszönhetően jutott el Magyarországra a 19. században.
eb3159fcc914f9bb62966d9c9cb93b42.jpg
Kürtöskalács
 
A kürtöskalácsot eredetileg Erdélyben kezdték el készíteni, ahol még napjainkban is nagyon népszerű ételnek számít. A 18. században vált ismertté a nemesek körében és így terjedt el egész Magyarországon és mára pedig egész Magyarországon és a magyarlakta területeken is készítik és szeretik. A nevét onnan kapta, hogy a kalács alakja igencsak hasonlít egy kürtőre és ezért nevezték el kürtöskalácsnak. Ma már különböző ízesítésben lehet kapni, ilyen például a fahéjas, csokis, vaníliás, kókuszos és még sok más féle.
a8470af474f7806f6626394888ca3ef4.jpg
Rákóczi-túrós
 
Szerintem sokan hisszük azt, hogy ez a sütemény II. Rákóczi Ferencről kapta a nevét, de valójában ez nem igaz, hanem a cukrászmestert, aki elkészítette a Rákóczi-túróst, hívták Rákóczi Jánosnak és valójában róla kapta a nevét. A Rákóczi-túrós lényegében egy omlós tészta rétegből áll, utána erre megy rá a túrókrém réteg, amit vékonyan megkenünk egy kis savanykás baracklekvárral és a tetejére rácsos mintában tojásfehérje habot nyomunk.
c515614874e927f1287bf014f5b511f6.jpg
Rétesek
 
Magyarország egyik legkedveltebb ünnepi süteménye, amit különböző féle változatokban készítenek, a legnépszerűbbek a túrós-barackos, a mákos-meggyes és a diós-almás. Feltételezhetően a törököknek köszönhetően alakult ki ez a süteményünk, aminek az elődje a Bakláva lehetett, ami egy görög édesség. Ma az egykori Osztrák-Magyar Monarchia teljes területén ismerik és szeretik a rétest.
bb3bbadc9dfa10da60a55007e6a5f330.jpg

Magyarország borai  és borvidékei

 
Magyarország jó elhelyezkedéssel és kellemes klímával rendelkezik, ami a szőlőtermesztést illeti. A magyar boroknál mindenképpen meg kell említenünk azt, hogy a magyar borok egyre nagyobb nemzetközi hírnevet szereznek a világpiacon, amit sajnos a múlt században elveszített.
 
Az ország bor történelmével kapcsolatban még meg kell említeni azt az érdekességet, hogy maga a bor szó nem a latin Vinum szóból ered, ami azért érdekes, mert csak 3 ilyen ország van az egész világon, ahol másik szóból ered a bor megnevezése. Magyarország 22 borvidékkel rendelkezik, amik közül most csak az 4 leghíresebbet fogjuk jellemezni és bemutatni.
 
Na de akkor kezdjük is, rögtön a Tokaji borvidékkel. 🙂
e477d42f71caddc55b655f4f08d9fff2.jpg
Tokaji borvidék
 
Az ország északkeleti részében található ez egy egyedülálló borvidék. Itt készülnek az ország legédesebb, legsavasabb és legmagasabb alkoholtartalmú borai. Feltételezések szerint, amikor a magyarok a Kárpát-medencébe érkeztek, már akkor termesztettek itt szőlőt.
A tokaji borokat úgy készítik, hogy a szőlőszemeket hagyják, hogy aszúsodjanak, ami azt jelenti, hogy nagyon sokáig a szőlőtőkén hagyják a szőlő fürtöket és ennek köszönhetően a szőlőszem kiszárad és így a szőlőszemben nagyon sok cukor marad. Az ilyen aszú szemeket késő ősszel szokták szüretelni, hogy jól kiszáradjanak, amikorra elérkezik a szüret ideje.
 
Az itt található szőlőfajták közé tartozik a Zéta, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárga muskotály. Ezeken kívül még ki lehet próbálni a puttonyos borokat is, amik szint úgy nagyon finomak. Úgyhogy, aki szereti az édes borokat, akkor ő neki mindenképpen ajánlom, hogy próbálja ki a tokaji borokat.
2d3ccc1cda58e3524167bf27294389f9.jpg
Egri borvidék
 
A következő borvidékünk kicsit nyugatabbra helyezkedik el Tokajtól. A borvidék központja maga Eger városa. A város számára mindig is fontos volt a bortermelés, mivel a városnak és az itt található püspökségnek is az egyik fő bevételi forrása volt a bor eladása. A város alatt egy egész labirintus található, ahol régen a borosüvegeket és hordókat tárolták, ezeknek az alagutaknak egy része még ma is látogatható a turisták számára.
 
1886-ban megjelent egy betegség, aminek köszönhetően szinte teljesen elpusztultak az itt található szőlőtőkék. Mikor újratelepítették a szőlőket, akkor új fajták is bekerültek a borvidékre.
 
Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy ezen a borvidéken inkább fehér borokat készítenek, mégis a vörös Egri Bikavér tette híressé ezt a borvidéket. De nem Egerben készítettek először bikavért, hanem Szekszárdon.
Erre a borvidékre jellemző a királyleányka, a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, a Merlot, a Kékfrankos és az Olaszrizling.
907f6abd5d6d4bdc08f4707682fe6026.jpg
Mátrai borvidék
 
Közvetlen az egri borvidék szomszédságában található a mátrai borvidék, ami Magyarország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Érdekes mikroklíma alakult ki ezen a területen, mivel a Mátra nemcsak az északi szeleket, de a csapadék egy részét is felfogja. A szőlő területek a hegység déli részén találhatók az erdők között.Az itt található szőlőfajták közé tartozik az Irsai Olivér, a Chardonnay, a leányka és a szürkebarát is.
a1fa0c8ec0a1cfcbcb220e94e56f2358.jpg
Villányi borvidék
 
Most menjünk át az ország másik végébe, Magyarország legdélebbi borvidékéhez a villányi borvidékhez, ami talán hazánk egyik leghíresebb borvidéke. Villány már a bronzkorban is lakott terület volt, erre az itt talált leletek utalnak és a szőlőtermesztés egészen a rómaiakig visszavezethető. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a környező falvakban a szőlőtermesztés fennmaradt. A második csapás akkor érte a borvidéket, amikor a filoxéra betegség ezeken a területeken is pusztított. De a szőlőt újra telepítették és új szőlőfajták is kerültek erre a területre.
 
Az itt termesztett szőlőfajták közé tartozik az olaszrizling, a hárslevelű, a cabernet sauvignon, a merlot és a cabernet franc.
cb1732dabbf3bba00874e5837eadc77c.jpg

Pálinka

 
A Pálinkát talán Magyarország nemzeti italának is nevezhetnénk szerintem, mivel az ország egyik legnépszerűbb alkoholos italának számít. Először is tisztáznunk kell azt, hogy a ma ismert pálinkát először Thököly Imre említi 1684-ben, eleinte csak szilvából és törkölyből készítettek pálinkát, de később elkezdtek minden-féle gyümölcsből pálinkákat készíteni. A pálinkákat ma már almából, szilvából, körtéből, barackból és szőlőtörkölyből készítik. De még azelőtt, hogy kialakult volna ez a fajta pálinka, már készítettek hasonló párlatokat, viszont azok nem gyümölcsből, hanem burgonyából, rozsból, búzából, kukoricából és akár céklából is készülhettek.
de26333ff45417453333cfbc5cab0491.jpg
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet, ha tetszett akkor oszd meg a barátaiddal és írj kommentet, hogy neked melyik a kedvenc magyar ételed és italod? Továbbá ne felejts el követni minket a blogon, az instagram és a facebook oldalunkon is. 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

Blog at WordPress.com.

Up ↑

%d bloggers like this: